Váltózó Európa

Európa egy új korszak elé néz. Ez a korszak egy újkori népvándorlásról és a kultúrák keveredéséről fog szólni. De mit is tanít erről nekünk a történelem? Ehhez hasonló folyamatok számtalanszor lezajlottak, a legismertebb talán az a népvándorlás sorozat, ami a nyugat-Római Birodalmat is összeroppantotta. Hosszabban itt lehet olvasni a 4-6. század népvándorlásáról. Röviden: ennek a kutatása források hiánya miatt nehézkes, de egy vándorlási láncreakció miatt megindultak a meggyengült Római Birodalom felé az ún. barbár népcsoportok. Ha csak a vándorlási irányokat tanulmányozzuk, akkor világosan látszik, hogy egy összeomló birodalom okozta „vákuum” irányába történt, mind a hunok, mind a vandálok mozgása. Ezt a mozgást sem a limes, sem a katonai helyőrségek nem tudták megakadályozni, vége a latin nép eltűnése és a Nyugat-Római Birodalom összeomlása lett.

Ennek az új korszaknak egy másik aspektusa a keresztényi kultúránk megváltozása. Ennek egyik oka sokak szerint az iszlám bevándorlás. Pedig a keresztény kultúra önmagában is hanyatlik. Emlékszünk, mikor Péter apostol készül elhagyni Rómát és találkozik Jézussal, és megkérdi tőle: „Domine, Quo vadis?”, erre a válasz: „Megyek Rómába, hogy újra megfeszítsenek.” Ebben a történetben az én olvasatom szerint az áldozatkészségről van szó, ami az akkori keresztény hit egyik alapja volt. Jézus nem kardot fogott Néró ellen, aki a keresztények ádáz ellensége volt, hanem ha kell, újra vállalta a fájdalmat és az áldozatot.

Ezzel szemben I. Konstantin császár idejében a keresztény egyházat átszövi a világi politika, az üldöztetések ellenére már a felekezetek elsősorban egymás ellenségei, mint a római apparátusé, végül Konstantin császár egész Római Birodalom területén engedélyezi a katolikus hit gyakorlását (313-ban). Ebben a témában Faludy György: Karoton című regényét tudom ajánlani, ami inkább a katolikus egyház világi hatalommá válásáról szól, mint a dicsőséges felemelkedéséröl. Innentől a katolikus egyház szerintem nagyon eltávolodott a gyökereitől, eredeti eszméit nyomokban, egy-egy kivételes ember tevékenysége nyomán hordozta csak. Ettől fogva segítség, áldozatkészség, szegények védelmezése helyett, a falak építése, defenzív hozzáállás, más ideológiák kívül tartása volt a cél. Szóval az utóbbi kb. 700 évről beszélek. Kevés hívőt ismerek, akik valóban a keresztényi hit gyökereihez állnának közel, sokan divatból, nagyzolásból lesznek keresztények, filozófiájával, valódi üzenetével mit sem törődve.

Ebbe a csoportba tartozik miniszterelnökünk is, ez nem csak az én véleményem, hanem a valóban hívő barátainké is. Mikor a keresztény értékek védelméről beszél, meg szeretném kérdezni tőle, hogy pontosan milyen értékekről is beszél? Hogyan uszítsunk az iszlám vallásúak ellen, és ebből hogyan kovácsoljunk politikai tőkét? Én a menekültekről gyökeresen ellenkezőleg gondolkoztam, pedig én még hívő sem vagyok … Olvasva a híreket, a posztokat a facebookon, reménytelenül egyedül érzem magam, csupán a gyűlöletet, és a gyűlöletbeszéd sikerét látom. A FIDESZ ezzel az emberileg helytelen és keresztényietlen politikával növeli előnyét, bezsebel pár dicséretet pont az európai keresztény-konzervatív politikustól.

Történelem ismétli önmagát, pedig naivan azt hittem, az oktatás által megváltozik a kollektív gondolkodás is, képesek vagyunk egy problémáról összetetten gondolkodni, megérteni a gyökerét. A történelmi tanulság a népvándorlásról az, hogy nem lehet megállítani. Európa népessége gyorsan fogy, főleg Magyarországé. Orbán Viktor bármennyire is szeretné, úgy néz ki a magyar anyák nem vállnak négy gyereket, az átlag továbbra is 1,3, persze kérdés az is, hogy ez a magyar anya itthon marad-e a gyerekekkel. Ez a népességfogyás egyfajta vákuumot generál, így a háborús övezetekből erre fognak indulni, valószínűleg sokan, még évtizedeken keresztül. Lehet, hogy ma, vagy holnap kerítésekkel megvédjük a határainkat, de mi lesz mikor 7 millióan leszünk, vagy kevesebben? A magoldás az, hogy az utolsó itt maradt magyarok élőlánccal védjék az üres országot? Nem lenne jobb még most szervezetten integrálni a fiatalokat, hátha ők valamit átmentenek a magyar kultúrából a jövőnek? Mert bizony régen is ez történt, sokan akik ma a szélső-jobboldaliak, könnyen lehet, hogy még magyar dédszülőjük sincs. Sokan ma magyarnak vallják magukat pedig valójában szlovák-német származásúak. Mivel globális felmelegedés és a történelmi konfliktusok miatt, illetve a nagyhatalmak játszadozásai miatt a közel-Kelet egyre élhetetlenebb lesz, így arra ne számítsunk, hogy a jó környezeti adottságokkal rendelkező hazánkat, ahol fogy a népesség elkerülik az otthonukat elvesztő emberek, így vagy úgy a változás be fog következni, de nem mindegy hogyan!

Európai kultúrának máris része az iszlám. Ezt talán jobb lenne elfogadni és befogadni, mert így egy felnövekvő második generációs muszlim fiatal talán talán nem egy távoli őrült ideológiában keres menedéket, hanem otthon érezné magát Európában.

Kibe rúgjunk bele?

Vallás végigkíséri az emberiség történelmét, tükrözi az adott nép szokásait, életvitelét, társadalmi berendezkedését, valamint a gondolkodásmódját az őt körülvevő természetről. Sok országban az egyházi és a világi vezetés összefonódik, Európában a felvilágosodás után már egyre kisebb befolyása van az egyháznak az állami vezetőkre, míg ma a világi hatalom az egyházra inkább, mint eszközre tekint. Különböző kultúrák tiszteletben tartása nem csak fontos, hanem egyenesen kötelező, de ennek ellenére mégis elkövetik időről időre ugyanazokat a sértéseket évszázadok óta, mintha kötelező lenne. Mohamed kifigurázásának Európában komoly hagyománya van (ügye mindenki ismeri a gúnyos mondókát Mehmetről és a tehenekről), de nem vesszük észre, hogy mára már nem csak vallási különbségekről kell beszélnünk, hanem világnézeti különbségről is.

Mit jelentett kereszténynek lenni a középkorban és ma? Középkorban lényegében kötelező volt, aki nem hitt Istenben, annak is illet elmennie a templomba, nem mellékesen a társadalmi érintkezés miatt is. Akkor még mindent az egyház befolyásolt, a tudományt, az állami vezetést, mindent. De az idővel az ismereteink megdönthetetlen bizonyítékokat szolgáltatott több tény mellett, amit az egyház tagadott, így szép lassan csökkent az egyház súlya. Mára odáig jutottunk, hogy nem csak az egyház befolyása jelentéktelen, de a vallás sem játszik nagy szerepet az életünkben. Vallásosság és a technikai fejlettség fordított arányban áll egymással, például a fejlett Japán lakosainak nagy része egyáltalán nem vallásos a problémáik megoldását a tudománytól várják. Európában még változó arányban de körülbelül a lakosság fele hívő. Aki hívő is, nem feltétlenül jár templomba, Bibliát sem feltétlenül forgatja, szóval ha Jézust gúnyolnák ki nem biztos, hogy bárkit is felrobbantana.

Nekünk furcsa az ha valaki komolyan veszi hitét? Esetleg véresen komolyan? A fenti okok miatt bizony elég furcsa nekünk. Globalizált világunkban nehéz szem előtt tartani, hogy egy film nem biztos, hogy csak a célközönséghez ér el. Lehet, hogy a célközönség 0.001%-a nézné meg, de megsért 10 millió embert, akkor ki hibázott? Ha egy nép gazdaságilag gyengébb országban lakik, ahol eleve pattanásig feszült a helyzet, esetleg Amerikára nem mint pozitív példára gondolnak, ott könnyen elszabadulhat az indulat. Ha egy rendező híres akar lenni próbáljon meg másféle polgárpukkasztást, nem divatból belerúgni egy olyan vallásba – nemzetbe, akik eleve kiszolgáltatott helyzetben vannak, sok helyen polgárháború által sújtva. Kényelmes nyugat-európai vagy amerikai életünkből könnyen ironizálunk, fel sem mérve, kiket és mennyire sértünk meg.

Az európai kultúra és az arab világ közti ellentét hosszú időre nyúlik vissza, és bár jelenleg az az arab ország, amelyik alatt nincs olaj, nem áll gazdaságilag túl jól, de lenézni őket nagy hiba lenne. Az európai kultúra nem csak a görög és a római múltból táplálkozik, az araboktól is sokat tanultunk matematika és a kémia terén is. Általában a középkorban virágzott az arab tudományos élet. Furcsa mód pont a középkorban 1000 körül Magyarországon a muzulmánokat nagyobb tiszteletben tartották (ők voltak a böszörmények), akik nem csak a vallásukat gyakorolhatták, hanem kereskedhettek is. Mára ez a tisztelet eltűnt. Tudományos eredményeikről jótékonyan elfeledkeztünk, vallásukba bele lehet rúgni az olajukat meg kedvező áron ki lehet termelni, amiből egy szűk rétegük jól meggazdagodhat. Szerintem megtanulhatnánk újra tisztelni újra az arab kultúrát is, a tisztelet segít nyitott szemmel járni és tanulni valami újat.