Vallás végigkíséri az emberiség történelmét, tükrözi az adott nép szokásait, életvitelét, társadalmi berendezkedését, valamint a gondolkodásmódját az őt körülvevő természetről. Sok országban az egyházi és a világi vezetés összefonódik, Európában a felvilágosodás után már egyre kisebb befolyása van az egyháznak az állami vezetőkre, míg ma a világi hatalom az egyházra inkább, mint eszközre tekint. Különböző kultúrák tiszteletben tartása nem csak fontos, hanem egyenesen kötelező, de ennek ellenére mégis elkövetik időről időre ugyanazokat a sértéseket évszázadok óta, mintha kötelező lenne. Mohamed kifigurázásának Európában komoly hagyománya van (ügye mindenki ismeri a gúnyos mondókát Mehmetről és a tehenekről), de nem vesszük észre, hogy mára már nem csak vallási különbségekről kell beszélnünk, hanem világnézeti különbségről is.

Mit jelentett kereszténynek lenni a középkorban és ma? Középkorban lényegében kötelező volt, aki nem hitt Istenben, annak is illet elmennie a templomba, nem mellékesen a társadalmi érintkezés miatt is. Akkor még mindent az egyház befolyásolt, a tudományt, az állami vezetést, mindent. De az idővel az ismereteink megdönthetetlen bizonyítékokat szolgáltatott több tény mellett, amit az egyház tagadott, így szép lassan csökkent az egyház súlya. Mára odáig jutottunk, hogy nem csak az egyház befolyása jelentéktelen, de a vallás sem játszik nagy szerepet az életünkben. Vallásosság és a technikai fejlettség fordított arányban áll egymással, például a fejlett Japán lakosainak nagy része egyáltalán nem vallásos a problémáik megoldását a tudománytól várják. Európában még változó arányban de körülbelül a lakosság fele hívő. Aki hívő is, nem feltétlenül jár templomba, Bibliát sem feltétlenül forgatja, szóval ha Jézust gúnyolnák ki nem biztos, hogy bárkit is felrobbantana.

Nekünk furcsa az ha valaki komolyan veszi hitét? Esetleg véresen komolyan? A fenti okok miatt bizony elég furcsa nekünk. Globalizált világunkban nehéz szem előtt tartani, hogy egy film nem biztos, hogy csak a célközönséghez ér el. Lehet, hogy a célközönség 0.001%-a nézné meg, de megsért 10 millió embert, akkor ki hibázott? Ha egy nép gazdaságilag gyengébb országban lakik, ahol eleve pattanásig feszült a helyzet, esetleg Amerikára nem mint pozitív példára gondolnak, ott könnyen elszabadulhat az indulat. Ha egy rendező híres akar lenni próbáljon meg másféle polgárpukkasztást, nem divatból belerúgni egy olyan vallásba – nemzetbe, akik eleve kiszolgáltatott helyzetben vannak, sok helyen polgárháború által sújtva. Kényelmes nyugat-európai vagy amerikai életünkből könnyen ironizálunk, fel sem mérve, kiket és mennyire sértünk meg.

Az európai kultúra és az arab világ közti ellentét hosszú időre nyúlik vissza, és bár jelenleg az az arab ország, amelyik alatt nincs olaj, nem áll gazdaságilag túl jól, de lenézni őket nagy hiba lenne. Az európai kultúra nem csak a görög és a római múltból táplálkozik, az araboktól is sokat tanultunk matematika és a kémia terén is. Általában a középkorban virágzott az arab tudományos élet. Furcsa mód pont a középkorban 1000 körül Magyarországon a muzulmánokat nagyobb tiszteletben tartották (ők voltak a böszörmények), akik nem csak a vallásukat gyakorolhatták, hanem kereskedhettek is. Mára ez a tisztelet eltűnt. Tudományos eredményeikről jótékonyan elfeledkeztünk, vallásukba bele lehet rúgni az olajukat meg kedvező áron ki lehet termelni, amiből egy szűk rétegük jól meggazdagodhat. Szerintem megtanulhatnánk újra tisztelni újra az arab kultúrát is, a tisztelet segít nyitott szemmel járni és tanulni valami újat.

Reklámok